| mi okozza a B -sejt aktivációt, differenciációt, sejtosztódást? | a BCR oligomerizációja |
| mi segíti a B-sejtek migrációját a follikulusokba? | a follikulusokban lévő dendritikus sejtek |
| mit termelnek a follikuláris DC sejtek hogy elősegítsék a B-sejtek migrációját és érését? | CXCL13 citokin |
| mi a feladata a CCL21 kemokinnek? | az éretlen B-sejteket a HEV-be vonzza |
| mely kemokinek vonzzák a B-sejteket a nyirokcsomóba? | CCL21, CCL19 |
| mi a feladata a CXCL13 kemokinnek? | a B-sejteket a primer follikulusokba vonzza. |
| mi történik a B-limfocitákkal antigénnel való találkozást követően? | follikulusok szélére vándorolnak és az aktivált T-sejteknek mutatják be az antigént |
| hogyan alakulnak a primer follikulusok secunderré? | B-sejt osztódás következtében |
| GC reakció 0.napja | az antigén T és B-sejtek általi felismerése megtörténik a T-sejtes régióban és a primer follikulusokban |
| GC reakció 1.nap | az aktivált T és B-sejtek migrációja az interfollikuláris régióba, T,B interakció kezdete |
| GC reakció 2.nap | T és B sejtek hosszú interakciót alakítanak ki melynek eredményeként a Bsejtek teljesen aktiválódnak a T sejtek érett follikuláris sejtekké alakulnak. |
| GC reakció 3-4.nap | néhány B sejt a szubkapszuláris szinuszt határoló régióba vándorolva rövid életű IgM et szekretáló plazmsejtté differenciálódik, a többi T sejt és a Tfh sejtek a follikulusokba vándorolnak és kialakítják a secunder follikulust. |
| GC reakció 5-6.nap | a B-sejt blasztok poliferizációjának eredményeként a germinális centrum gyorsan nő |
| GC reakció 7.nap | kialakul az érett germinális centrum |
| érett germinális centrum zónái? | sötét, világos |
| miből áll az érett g.c sötét zónája? | osztódó centroblasztokból |
| miből áll az érett g.c világos zónája? | centrocita, Tfh sejtek és FDC-k |
| primer follikulus | nem tartalmaz gc-t |
| secunder follikulus? | köpennyel határolt B-sejt blasztokból álló korai g.c-t tartalmaz |
| g.c reakció során mi változik ellenanyag szempontjából? | affinitás, izotípus |
| g.c reakció során mi NEM változik ellenanyag szempontjából? | specifitás |
| mi történik szomatikus hipermutáció során? | másodlagos nyirokszervekben aktivációt követően az ellenanyag afinitása nő |
| mi ismeri fel az IgE-t hol található és miben vesznek részt? | Fcepszilon receptor hízósejt, anti-parazita válasz és allergiás reakciók |
| gyulladási környezetet létrehozó legfőbb gyulladási citokinek? | TNFalfa, IL-6, IL-12, IL-1 |
| 1-es típusú interferonok hatása az imm.r.re? IFN1 | Nk és T sejtek aktiválása, DC antigén prezentációjának és a B-sejt Ig termelésének fokozása |
| T sjtek által termelt citokinek hatása a term.immr. sejtjeire? | szabályozzák az aktivációt, differenciációt, elhelyezkedést |
| T-sejtek effektor funkciói? | fagocitózis és mikróba ölés, gyulladás, leukocita aktiáció |
| a fertőzés helyén az effektor sejteket az antigének ismét aktiválják és kül. funkciókat hajtanak végre. pl? | makrofágok aktiválása |
| naív T-sejtek? | funkció képtelen sejtek, aktiválásra van szükségük |
| effektor T-sejtek? | funkcióképes sejtek, nem igényelnek kostimulációt |
| a Th sejtek alpopulációi által termelt citokink milyen sejtekre hatnak vissza? | term. immunitás sejtjei és egyéb sejtekre |
| Th1 sejtek hatása a term.immr.sejtjeire. IFN-gamma | makrofág aktiváció, fokozott intracelluláris ölő funkciók, komplement kötés, oszponizáció, fagocitózis |
| makrofágok eredete? | őssejt, csontvelő |
| baktériumok elppusztítása a sejtekben? | fagolizoszómákban, lizoszómális enzimekkel |
| mi segítségével történik a bekebelezett baktériumok elpusztítása? | oxigéngyökök és NO |
| aktivált makrofágok funkciója? | relatív oxigéngyök és NO termelése, lizoszomális enzimek fokozott expressziója |
| makrofágok milyen citokineket termelnek? | TNF-alfa, IL-1, IL-6,IL-12 |
| aktivált makrofágok szerepe az imm.válaszban? | mikróbák elpusztítása a fagolizoszómában |
| makrofágok aktivációja során BE? | mikroorganizmusok, Th1 és NK sejt |
| makrofágok aktivációja során KI? | gyulladási citokinek, antimikrobiális anyagok |
